A MaNDA feloldását talán már kívülről is tudjuk: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.
A címben szereplő másik betűszó talán szintén ismerős: NDA, azaz Nemzeti Digitális Adattár.
Az NDA-val nem csak azért érdemes és kell most foglalkoznunk, mert – mint a digitális tartalmak adatainak gyűjtője és rendszerezője – köze van a digitalizáláshoz, illetve a digitális gyűjteményekhez, hanem azért is, mert a tervek szerint a közeljövőben a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet felügyelete alá fog kerülni.
Az NDA-ról két honlap segítségével is megtudhatunk ezt-azt. Az egyik magának a Nemzeti Digitális Adattárnak a honlapja, a másik pedig a Neumann-ház honlapja.
A Neumann-ház (teljes nevén: Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.) 2003-ban indította el Nemzeti Digitális Adattár elnevezésű programját, amelynek célja – a Neumann-ház honlapján található ismertető szerint –
„a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális és közcélú tartalmak központi regisztrálása, illetve ennek révén az ágazati szervezetek – könyvtárak, múzeumok, levéltárak – digitalizálási munkájának, koordinációjának támogatása. Az NDA a közszféra adatvagyonának elérését, újrahasznosítását hivatott segíteni.”
Az NDA, céljának elérése érdekében
összegyűjti (az adatokat a partnerintézményektől – ún. adatgazdáktól – szerzi be; a partnerintézmények a „kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó intézmények”),
rendszerezi (nemzetközi szabványoknak – Dublin Core – megfelelően írja le az elektronikus dokumentumok adatait, és azokból adatbázist épít),
és kereshetővé teszi (keresőfelülete az NDA honlapjának főoldaláról érhető el, a gyűjtemény megosztásához szintén nemzetközi szabványt használnak, ez a „OAI-PMH”)
„az interneten elérhető magyar nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat)”.
Az NDA 2008-ban új funkciókkal bővült, amelyek a közösségi tartalomfejlesztést kívánják elősegíteni. A fejlesztéseknek köszönhetően például lehetőség nyílt arra, hogy bárki saját gyűjteményt állítson elő saját tartalmaiból, gyűjteményének darabjait pedig katalogizálhatja, és elláthatja metaadatokkal is. Ekkor jelent meg a címkefelhő (az NDA honlapjáról a „Blog” menüpont alatt érhető el), illetve ekkor gazdagodott a honlap összetett keresőfelülettel is.
„Eszközök” menüpont alatt pedig elérhetőek az NDA által fejlesztett alkalmazások is, amelyeket az NDA „a metaadatok készítése, rendszerezésére, tárolása és publikálása céljából” készített.
Az NDA jelenleg 75 intézmény leíró adatait tartalmazza, így nyilvánvalóan nagy segítséget jelent majd a MaNDA számára, amely első körben igyekszik egy digitális kataszter építésével áttekinteni, hogy milyen digitális dokumentumokkal rendelkezünk, illetve mi az, ami még digitalizálásra vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése