Egy korábbi bejegyzésben már felvázoltam, hogy idei aktuális témánkat (MaNDA - Új magyar digiterv és a meglévők) kb. milyen logika mentén fogom körbejárni. A vázlat első két pontját az előző bejegyzésekkel már kipipáltam. Ezúttal a harmadik vázlatpont kerül kifejtésre, ennek megfelelően pedig kicsit közelebbről is megismerkedünk a Magyar Nemzeti Filmarchívummal.
A korábbiakban már említésre került, hogy a MaNDA, egy már meglévő intézet, egészen pontosan a Magyar Nemzeti Filmarchívum átnevezésével, illetve feladatának kibővítésével jött létre.
Ennek megfelelően módosították a Magyar Nemzeti Filmarchívum alapító okiratát, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. Fejezete (A nemzeti filmvagyon védelme) pedig már - a 2011-es módosítás nyomán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetről intézkedik. (A törvényben eredetileg ez a fejezet a Magyar Nemzeti Filmarchívumot nevezte meg, mint a nemzeti filmvagyon védelméért felelős intézményt.)
Mindez azonban nem jelenti a Filmarchívum eredeti formában való megszűnését. A jövőben két igazgatóság fog működni, az egyik a MaNDA-t, a másik pedig a Filmarchívumot fogja igazgatni.
Bővebben a Magyar Nemzeti Filmarchívumról:
A Filmarchívumról való tájékozódás kapcsán mindenekelőtt talán két forrást érdemes áttekinteni. Az egyik természetesen a Filmarchívum honlapja, a másik pedig a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, amelynek eredeti – tehát még az idei módosítások előtti – változatát innen lehet letölteni.
A Filmarchívum honlapján található ismertető szerint a Filmarchívum:
- „Működésének célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez.”
- Több folyóiratot is megjelentet, közülük az egyik a Filmkultúra, amely 1960-tól jelenik meg.
- A Filmarchívum „tagja a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF).”
- Az intézmény ugyan 2000-ben vette fel a Magyar Nemzeti Filmarchívum elnevezést, de történelme egészen 1948-ig nyúlik vissza: ekkor javasolta Balázs Béla (író, költő, filmrendező) egy nemzeti filmarchívum megalapítását.
A Filmarchívum honlapján még számos információ elérhető, így például informálódhatunk a Filmarchívum gyűjteményéről (pl. megtalálhatók a gyűjteményben játékfilmek, híradók, dokumentumfilmek), szolgáltatásairól (pl. lehetőség van filmkölcsönzésre is, természetesen bizonyos feltételek mellett), „Videók” menüpont alatt pedig némi ízelítőt is kaphatunk a gyűjteményből.
Akit ennél is részletesebben érdekel a Filmarchívum tevékenysége, annak érdemes belenézni a Magyar Nemzeti Filmarchívum alapító okiratába, illetve szervezeti és működési szabályzatába. Mindkettő elérhető a Filmarchívum honlapjáról, de egyik sem a legfrissebb változat. Az alapító okiratnak a 2010-ben módosított változata érhető el, a szervezeti és működési szabályzat pedig 2008-as keltezésű.
Természetesen mindkét dokumentum összhangban áll a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénnyel, amelynek értelmében a Filmarchívum:
- „a minisztérium irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv”,
- állományába „a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotások és videó-dokumentumok” kerülnek,
- „igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá”,
- „a nemzeti filmvagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg”,
- „a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel”.
(Az idézetek a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény eredeti - 2011-es módosítása előtti - változatából származnak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése