Jelentősebb digitális gyűjtemények hazánkban 2.

Üdv!

Ha valaki azt hitte, hogy az előző bejegyzéssel ki is merítettük a hazai digitális gyűjteményeket, az bizony tévedett. Hátra van még ugyanis három, cseppet sem elhanyagolható gyűjtemény bemutatása.

MEK, EPA, DKA: 

Bár ezeknek a rövidítéseknek a feloldásait – de legalább a MEK-ét – a hétköznapi embereknek is illő (lenne) tudni, a teljesség kedvéért álljon itt legalább egyszer a gyűjtemények teljes megnevezése is:

• MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár
• EPA – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis
• DKA – Digitális Képarchívum

Nem véletlen, hogy a három gyűjteményt egymás mellé helyezve mutatom be. Mindhárom az Országos Széchényi Könyvtár keretében működik, és honlapjuk is ugyanarra a sémára épül.

Honlapjuk URL-jét nem nehéz megjegyezni:

• MEK – mek.oszk.hu
• EPA – epa.oszk.hu
• DKA – dka.oszk.hu

Mindhárom gyűjtemény honlapján a felső menüsorban található egy „Bemutatás” nevet viselő menüpont, melyre kattintva az adott gyűjteményről, kialakulásáról, működéséről, feladatáról tudhat meg többet az érdeklődő.

Egymás mellé helyezve az egyes gyűjtemények ismertetőit, azt találjuk, hogy a három gyűjtemény közül a legöregebb a MEK. 1995 elején indult az építése, jelenlegi honlapjára 2001-ben költözött.

A legfiatalabb a DKA, ez 2007-es születésű. A kettő között, 2001-es induló évvel találjuk az EPA-t.

Ami az egyes gyűjtemények feladatát, illetve gyűjtőkörét illeti, a következőket állapíthatjuk meg:

• A MEK a „magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok” gyűjteménye. A gyűjtemény építésében, illetve jobbá tételében „bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében. Munkával vagy pénzzel egyaránt támogathatja az ország első számú virtuális könyvtárának építését.”
• Az EPA „a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz; a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában.”
• A DKA „az Országos Széchényi Könyvtárban működő E-könyvtári Szolgáltatások Osztály fejlesztése.” „A képi dokumentumok szolgáltatására jött létre 2007-ben.” A gyűjtemény anyagát egyrészt a MEK és az EPA kiadványaiban található képek alkotják, másrészt az Interneten, CD-ken és DVD-ken megjelenő digitális képek találhatók meg az Archívumban, feltéve persze, ha a képek tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy képei a DKA-ba kerüljenek. Állóképek mellett animációkat és mozgóképeket is találunk a gyűjteményben.

Néhány gondolat a gyűjtemények használatáról, a gyűjteményben való keresésről:

Mindhárom gyűjteményt korlátozás nélkül használhatjuk, tehát a teljes állományt elérhetjük akár otthonról is, regisztráció és minden egyéb megkötés nélkül.

Mint azt már fentebb említettem, a három gyűjtemény honlapja nagyon hasonló felépítésű, így aztán ha valaki az egyik honlapon kiigazodik, az valószínűleg mindhárom gyűjteményben könnyedén kiismeri magát.

Mindhárom honlap esetében igaz, hogy a főoldalon a gyűjteménybe frissen bekerült anyagokról kapunk tájékoztatást, baloldalon 5 tudományterület van felsorolva, ami tudományterületek szerinti böngészést tesz lehetővé. Jobb oldalon a gyűjteményben történő keresést lehetővé tevő blokkot találjuk.

Szintén mindhárom gyűjteményre igaz, hogy egy-egy konkrét találatot kiválasztva a legfontosabb adatokkal találjuk szemközt magunkat, így pl. a szerzőségi közléssel, címmel, az állományba kerülés dátumával stb.

A MEK esetében kiválaszthatjuk, hogy milyen formátumban szeretnénk megtekinteni, esetleg letölteni a dokumentumot.

Az EPA esetében távoli hozzáférésű és archivált időszaki kiadványokkal is találkozunk. A távoli hozzáférésűnél egy link segítségével juttat el bennünket az adott kiadvány honlapjára, az archiváltak esetében pedig közvetlenül az EPA honlapján tekinthetjük meg a kiadványt. Egy konkrét időszaki kiadványt kiválasztva legelőször is az évfolyamot kell kiválasztanunk, majd értelemszerűen a nekünk szükséges számot.

A DKA-ban a képek mellett azok technikai adatai, a fényképész és a forrás megjelölése, és természetesen a kép tárgyának megnevezése is szerepel. Többnyire egy-két mondatos képaláírást is találunk – hol máshol, mint a kép alatt? – a kép tárgyáról. 

Hosszú sorokat lehetne még megtölteni az OSZK gyűjteményeiről, de nem érdemes. Akit ennél bővebben érdekel az említett három gyűjtemény, az nagy valószínűség szerint – ha eddig még nem tette volna – felkeresi a gyűjtemények honlapját és körülnéz kicsit.

Ugyancsak felesleges ennél több digitális gyűjteményt számba venni. A hétköznapi emberek által is használt/használható, nem csak egyetlen intézmény falai között elérhető, nem téma specifikus gyűjtemények javát úgy hiszem, ezzel, és a korábbi bejegyzésekkel sikerült számba venni. Nem maradt más hátra, mint várni, hogy a MaNDA mindannyiunk számára látható eredményt produkáljon.