Amit a MaNDA-ról tudni érdemes 2.

Üdv!

Az előző bejegyzés azzal ért véget, hogy a 2011. évi LX. törvény, 2011. június 11-én történő hatályba lépésével megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. Ebben a bejegyzésben a MaNDA céljáról, feladatáról, működéséről stb. lesz szó.

A MaNDA célja, feladata:

A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával létrejött Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet legfontosabb célja és feladata: „egy központi nyilvános adatbázison keresztül online elérhetővé tenni a teljes magyar kulturális örökséget, vagyis a szépirodalmi, a képző- és ipar- és építőművészeti, zenei és táncművészeti, filmművészeti alkotásokat.” (Az idézet innen származik.)

A MaNDA feladata kettős: egyrészt összegyűjteni és a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tenni a közgyűjteményekben már meglévő digitalizált, ám eddig csupán a közgyűjtemények belső és zárt rendszereiben elérhető anyagokat, valamint digitalizálni a közgyűjtemények, magán- és egyházi gyűjtemények által őrzött, értékes dokumentumokat.

A MaNDA programja – a célok megvalósításának menete:

A célokat természetesen több lépcsőben kívánják megvalósítani.

A MaNDA programját, tehát az elérendő célok megvalósításának menetét, Lovas Lajos részletesen is ismertette a „Networkshop 2011” konferencia (2011. április 27-29) „Tartalomszolgáltatók: könyvtárak, levéltárak, múzeumok” szekciójának keretében, tehát már jóval a törvényjavaslat elfogadása előtt. 
Lovas Lajos előadásáról természetesen felvétel is készült,  ezt alább láthatjátok. (A „lényeg” kb. a 9. perctől kezdődik.)

Azok számára, akiknek nincs kedvük "mozizni", az alábbiakban pontokba szedve felvázolom, hogy miként is képzelik el az "alkotók" a MaNDA programot, illetve milyen változások várhatók a jövőben ezzel kapcsolatban. (A leírás Lovas Lajos előadásának azonos című diájának szövegét tartalmazza!)

„1. A Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter (NKDDK) tagintézményeinek (a nagy nemzeti közgyűjteményeket és aggregátorokat egyesítő szervezet) részvételével a nemzeti kulturális digitális kataszter elkészítése. (Az elkészülő kataszter lényege tömören megfogalmazva: „áttekinti, mivel rendelkezünk, és mi az, ami még digitalizálásra vár.” – saját kiegészítés a Múlt-kor történelmi portál egyik cikke alapján)

2. A közgyűjteményi- kulturális digitális adatbázisok metaadatsztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítése és az NKDDK szakbizottságai által kialakított szabványok általános használata. A meglévő és nem kompatibilis rendszerek interoperabilitásának kialakítása.

3. A meglévő, több millió dokumentumot magukba foglaló nemzeti digitális gyűjteményeket központi, nyilvános felületről elérhetővé tétele intelligens metaadatkereső fejlesztésével.

4. A MaNDA digitális adatbázisának feltöltése az EUROPEANA, az Unió digitális könyvtárának adatbázisába.

5. A közgyűjteményekben és azon túl az egyházi- és magángyűjteményekben található kultúrkincs digitalizálása és a MaNDA-ba integrálása.

6. A keletkező digitális alkotások archívumba illesztése, és az új nem digitális alkotások digitalizálása és beillesztése a MaNDA-ba.

7. A határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények kétoldalú megállapodással való integrálása, egyéb magyar vonatkozású alkotások beillesztése.

8. A MaNDA gyermekbarát felületének kialakítása a felnövekvő generációk digitális írástudását elősegítendő és a közgyűjteményekben őrzött nemzeti kultúrkincs megismertetése érdekében.”

Ehhez már csak annyit lehet és érdemes talán még hozzátenni, hogy az elképzelések szerint a MaNDA felügyelete alá kerül majd a Nemzeti Digitális Adattár, amely „az interneten elérhető magyar nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat) gyűjti, rendszerezi és teszi kereshetővé.”

A MaNDA működése:

A főigazgatói poszt betöltésére a pályázati kiírás ugyan már megtörtént, de a főigazgató kinevezéséig (október 10-ig lehet beadni a pályázatokat, ezt követően 30 napon belül dönt majd a nemzeti erőforrás miniszter, természetesen figyelembe véve egy szakmai bizottság véleményét is) Lovas Lajos, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Digitális Archívum Főosztályának vezetője irányítja az intézetet.

Természetesen a MaNDA működését is a törvény erejével fogják szabályozni, a MaNDA-törvény a tervek szerint 2012 első félévében el is készül. A törvény bevezeti majd a digitális kötelespéldány fogalmát, és szabályozza a MaNDA és a közgyűjtemények közötti kapcsolatot is.

Mindennek a munkának a pénzügyi hátterét az állam, illetve (remélhetőleg) EU-s pályázati források fogják biztosítani. Az idei költségvetésben egyébként 200 millió forint szerepel a MaNDA céljaira, vagyis ebből kell megvalósítani a MaNDA felállítását, illetve a kezdeti lépéseket.